A turistabot
Fiatal volt a gazdája,
Az utat jól bírta a lába.
Kopogott a bot mellette,
Fáradságot fel sem vette.
Bot volt ez, a javából,
Hegyen faragták somfából.
Gyönyörű, leveles ágon,
Sas madár ült két lábon.
Szeme szikrázott a fénybe,
Mintha nézne messzeségbe.
Lakkozott volt a szép teste,
Minden gyermek őt szerette.
Ha pihentünk, körbe állták,
Jobbról, balról kukucskálták.
Erdőn, mezőn, sziklás tájon
Kirándultunk télen, nyáron.
Bejártuk szép hazánk földjét,
Néhány szomszéd ország hegyét.
Elmentünk a Jungfraura,
Sétáltunk a nyári hóba.
Megkopott már a bot vége,
A sasnak is a szeme fénye.
Pihenőre térünk lassan,
A bottal együtt elfáradtam.
Budapest, 2007. február 22.
Ősz lantos
Címkék: sas turista bot
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeloritmusok.blog.hu/api/trackback/id/tr1389590
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.