Karácsonyi emlék
1937 – 38-as év kemény telet hozott. Már decemberben megjött a hó. Szép, fehér lepelbe burkolódzott a karácsony. Mint minden gyereknek nekem és testvéremnek is úgy mesélték, hogy a Jézuska és az Őt segítő angyalok hozzák a karácsonyfát. Egy udvarban laktunk Nagyapámmal és Nagynénémmel. December 24 –én be kellett menni a Nagyapához és ott várni, hogy megjöjjön a Jézuska. Nehezen telt az idő, állandóan az ablakhoz szaladgáltunk, de a Nagyapám mindig visszaparancsolt. Már besötétedett, amikor mintha fehér lepelbe burkolódzó alakot véltem volna látni a havas udvaron. Kisvártatva csengő szót hallottunk és türelmetlenül rohantunk haza a szemben lévő lakásba. Érdemes is volt szaladni, mert a szekrény mellett gyönyörüségesen, szép karácsonyfa állt. Volt azon cukor, dió, mogyoró és fehér angyalhaj. Apám meggyújtotta a gyertyákat, körbe álltuk a karácsonyfát és elénekeltük:
Menyből az angyal le jött hozzátok pásztorok, pásztorok,
Hogy Betlehembe sietve menve lássátok , lássátok.
Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban,
Ő lészen néktek Üdvözítőtök valóban, valóban.
Majd!
Ragyog a szép karácsonyfa,
Az égből egy angyal hozta.
Tele rakta minden jóval,
Arany dió, mogyoróval.
Ezután apám meggyújtott két csillagszórót, amelyek ragyogva, ezüstös fénnyel világították meg a karácsonyfát és a szobát. szórták a csillagokat. Amikor ennek is vége volt Anyám oda ment a karácsonyfához és az alatta lévő csomagokat kiosztotta először a gyerekeknek, majd Apámnak. Én egy nagy csomagot kaptam és amikor kibontottan a szemem szám elállt a csodálkozástól és az örömtől, mert volt ott egy csudálotos hintaló, egy csákó egy kard és egy puska. Ezzel a hintalóval nagy utazásokat tettem és a kardommal hősi csatákban győztem le az ellenséget, meg a hétfejü sárkányt. A testvérnéném, Icu szép, kékszemű hajasbabát kapott, amely még aludni is tudott. Nagyapa és Bözsi néni is kapott ajándékot, de arra már nem emlékszem, hogy azok mik voltak. Később együtt ettük meg a karácsonyi mákos bobájkát.
A mákos bobájka, vagy guba elmaradhatatlan kelléke volt a karácsonyi, illetve szent estei étkezésnek. Hogyan is készítette ezt az én jó Anyám? Anyám karácsonykor és húsvétkor mindig bejglit sütött, amit mákkal és dióval töltött meg. Ennek a kelesztett tésztájából egy jó tepsire valót vékony hosszú hengeralakra kinyújtott, azt tepsibe rakva megsűtötte. Miután kihűlt, feltördelte 3 – 4 centis darabokra, azt forrásba lévő édes tejbe mártotta egy tésztaszűrő segítségével, serpenyőbe öntötte, kevés olvasztott zsírral locsolta és cukros mákkal összekeverve tálalta.
Budapest, 2009. december.
Ősz Lantos
