Minden kedves olvasóval tudatom, hogy Ősz Lantos (polgári nevén Dr. Tóth György) október 8-án elhunyt. Nevében szeretnék néhány szóban búcsúzni.
Nagyapám nagy örömét lelte ennek a blognak az írásában. Öreg korára költővé lépett elő. Bár nyomtatásban is megjelent néhány verse, de talán kijelenthetjük, hogy ezen a digitális formát tartotta fő megjelenési felületének. Itt tudott eljutni a legtöbb emberhez. Mindig örömmel újságolta, hogy a látogatottsága milyen mutatókkal bír. Remélem az olvasók is hozzá hasonlóan nagy örömüket lelték a blogon olvasható versekben.
A blog elérhető marad továbbra is, bár frissülni már sosem fog. A blog gazdáját tartsuk meg jó emlékezetünkben.
Zárszóként egy 2009-es versét szeretném még ideilleszteni.
Közös sírvers
Dr. Tóth Györgyné
Született: Horváth Györgyi
Minisztériumi főtanácsos
1940 - 2008
Dr. Tóth György
Nyugalmazott vezérigazgató és
költő
1933 - 2011.
Voltunk, míg a Sors engedte,
Boldogságra teremtetve.
A közjóért dolgozva éltünk,
Szép volt, de sajnos végünk.
Te is légy boldog Olvasó,
Az élet rövid, élni jó!
Míg e verset olvassátok,
A kéklő égből nézünk Rátok.
Budapest, 2009. január 29.
