Apám 100. születésnapjára
Apám kőműves volt,
Kalapot viselt télen, nyáron.
Ha megszólalt a déli harangszó,
megemelte a kalapját, tisztelegve,
a Hazáért halt ősök előtt.
Istenfélő, protestáns volt.
Templomba csak nagy ünnepeken,
esküvőkön, keresztelőkön, járt.
Barátait és a jó bort szerette.
A családot óvta, s nevelte.
Ő volt a szép házak építője,
kőpárkányok és az ívek mestere.
A miskolci villasoron több ház őrzi
az alkotó ember kőbeálmodott tetteit.
A munka becsület dolga volt.
Hegyi tüzér Édesapám,
a Kárpátokban vigyázott ránk. Átélt két háborút,
forradalmat, Nem kapott kitüntetést, jutalmat.
A bajt nem kereste, elkerülte, ha tehette.
ha kellett odaállt, védeni a Hazáját.
Örök álmát alussza már,
gazdag útja véget ért. Lenn pihen
a Törkölyösben, gesztenyefák hűs tövében.
Szépíti a túlvilágot, farag sok, szép kővirágot.
Emlékét őrzi: fia, unokái, dédunokái.
Budapest, 2009. május 28.
Fiad: Ősz Lantos
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeloritmusok.blog.hu/api/trackback/id/tr421152996
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.